A híradó sem több mint egy bulvárműsor, azzal a kivétellel, hogy ő tagadja ezt. Ezért nem is néztem sosem, és érdekes módon sosem származott belőle hátrányom. Mert kinek is hasznos? Maximum annak, aki tőzsdézik. Egy hétköznapi ember életére nincs hatással az, hogy elraboltak egy festményt, vagy, hogy baleset történt az autópályán. Naponta történik ilyesmi, kit érdekel? Nézz meg este egy híradót, és próbálj meg másnap valami hasznosat felidézni belőle. Érdekes lesz.

Negatív hatása viszont van. Ezt nem kitalálom, hanem látom az embereken. A híradó és egyéb médiák szépen kialakítanak egyfajta paranoiát az emberben, mert azt hiszi olyan a világ, amilyennek ott mutatják nap, mint nap. Ezek a hírek: raboltak, öltek, kínoztak, pedofilkodtak. Az nem baj, hogy kicsit aránytalan ez, mert ha minden embert néznénk, akkor olyan elenyészőek lennének ezek az események a boldog vagy átlagos dolgokkal szemben, hogy senkinek sem tűnne fel. De akkor nem néznék a híradót, ha arányosan lennének benne a dolgok. Az ember valahogy éhezik arra, hogy lássa másnak még rosszabb, mint neki. Valamiért ez sokakat megnyugtat. A gyerek azt mondja az anyjának, hogy Petinek egyes lett az ő kettesével szemben, a felnőtt meg bekapcsolja a híradót.  És szépen kommentálja.

Minap is lezuhant egy lengyel gép és meghalt egy csomó fószer. Köztük politikusok is. Erre a nemzet egy egész hétre gyászba borult. Az emberek tömegével viszik a gyertyákat, mert attól jobb lesz. Felvetődött a kérdés bennem, hogy mire föl a gyász. A családok gyászoljanak, a barátok is, meg a facebook ismerősök. De olyanok miért szomorkodnak, akik nem is ismerték személyesen a halottakat? Ha fordítva adódik, értük sem sírt volna a miniszter. Meg se tudta volna. Naponta több ezren halnak meg, csak ugye nem mindenkit mutatott annyit az a mágikus doboz.

Zenészt zenéjért, írót regényéért, politikust intézkedéseiért sajnáljuk. Vagyis nem pont őket, hanem magunkat, amiért nem kapunk belőle többet. Annyira sajnáljuk magunkat, hogy gyertyát gyújtunk.

Ha pápa lennék ötven évig és semmit se csinálnék, majd egy szép napon fognám magam és szépen felfordulnék is fogadjunk, hogy a fél világ siratna, csak mert a nevem után a pápa jelző volt odabiggyesztve. Vagy ki ne látna olyan mai tinédzsereket, akik egy nirvana szám meghallgatása után, RIP Kurt Cobianos pólóban szaladgálnak?

Persze nyugodtan nézzük tovább a híradót és bőgjünk együtt, ha majd Győzike meghal, de hiába nézzünk titokban az égre egy pillanatra. Nem jár érte szárny.